A magyar egyház újabb boldoggal gazdagodik! Ferenc pápa május 23-án audiencián fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szenttéavatási ügyek Dikasztériumának prefektusát, amelynek keretében engedélyezte az 1921. augusztus 8-án, Szigligeten született és 1945. március 23-án, Litéren meggyilkolt Bódi Mária Magdolna vértanúságáról szóló dekrétumot.
1921-ben Szigligeten született uradalmi cselédek gyermekeként. Szülei – édesapja dokumentumai hiányában – sem polgárilag sem egyházilag nem házasodtak össze. Vidám, jó tanuló gyermek volt. Bár megkeresztelték, családjában nem kapott katolikus nevelést, a hittanórán ismerkedett meg a hit alapjaival.
Vonzotta a szerzetesi pálya, azonban ennek a vágyának beteljesítésében törvénytelen származása akadályt jelentett. 1939-től munkásnőként dolgozott a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. üzemében. Munkáját visszaemlékezések szerint szorgalmasan végezte, három műszakos beosztása ellenére napi áldozó volt. 1941-ben Krisztus Király ünnepén szüzességi magánfogadalmat tett. Egy évvel később a Mária Kongregáció tagja lett.
1944-ben amikor a front közeledett családja akkori lakóhelyéhez, Litérhez, és a nők sorsáról aggasztó híreket lehetett hallani, elhatározta, hogy élete feláldozása árán is hű marad fogadalmához. 1945. március 23-án két fegyveres szovjet katona támadt rá az óvóhely bejáratánál tartózkodó asszonyokra, Bódi Magdi ellenállást tanúsított, de nem magáért, hanem társaiért és édesanyjáért aggódott és figyelmeztette őket: „Annuska, meneküljön, mert magán lesz a sor. Én már meghalok… Édesanyám menjenek innen, én most már meghalok!” – mondta. Egy katona több lövéssel megölte, mert védelmezte tisztasági fogadalmát, a keresztény hitet és erkölcsöt. Utolsó szavai ezek voltak miközben zsebében a rózsafüzért szorította: „Uram Királyom! Végy magadhoz!” Boldoggá avatása 1945-ben kezdődött el Mindszenty Józsefnek köszönhetően.